hyundai

Két nap múlva vége a szabadságnak. Érdekes volt, mert igazi pihenésre csak a tegnapi napom volt alkalmas. A többin mindig történt valami, amitől nem igazán a szabadság szó jut eszembe...No de se rá fütty! Minden kis dolognak örülni kell, ezek teszik színesebbé az életet. Ma délelőtt a kocsival foglalkoztam, mert iszonyú állapotban van belül. Sajnos nem igazán van időm törődni vele, pedig megérdemelné Juci! 100 ezer kilométert hajtottunk együtt, jóban, rosszban. Soha egy hiba, egy cserbenhagyás. Mindig megbízható társ volt, és remélem ezután is az lesz! Kitakarítottam, de ráférne egy ipari takarítás is, ami nem igazán drága (10 e Ft körül), de se idő, se pénz nem volt rá eddig. Ősszel talán ezt is sikerül elintéznem. Ma még beszaladunk Mamával cicát etetni és Pannikához egy kis őszibarackért. Utána haza és pihenés, készülődés holnapra. Holnap szülőkkel megyünk Balatonra. Az Ő barátaik lesznek ott, nekem meg "kötelező" menni, mert megmutogatnak...Nem tudom milyen lesz. Az utolsó napomra nem egészen ilyet terveztem! Itthon, pihenés. Ehhez lenne kedvem. Így meg vezetés, semmi egész nap (az unatkozás egy fajtáját művelem majd), aztán este valamikor vezetés haza. Alvás, kelés, pakolás és indulás vissza Óvárra. Hát ennyi volt a nagy pihenés, nulla, semmi. Sokkal pihentebb nem lettem, pedig jó lett volna. Ez van. Majd jövőre talán.